5 thoughts on “Kezdet (A Szent Johanna Gimi, #1)

  1. Csak azért olvastam végig a sorozatot, mert sajnos ragad. Utóbb pedig rájöttem, hogy SEMMI jó nincs benne, sőt napestig tudnám szidni, de annyit nem ér, hogy felhúzzam rajta magam. Gyújtósnak jó lesz.

  2. This review has been hidden because it contains spoilers. To view it, click here. Hát szóval most hogy már negyedszerre olvasom ezt könyvet…Mindig egyre jobban utálom Renit.. Most éppen annyi idős vagyok mint Reni a könyvben és egyáltalán nem értek egyet vele.. Most például az egész könyv alatt azt olvashattunk higy Reninek mennyire tetszik Cortez.. tett érte valamit az egész könyvsorozat első négy részében (ami végülis két év) hogy Cortez viszonozza? Nem… Egész könyvben azt hajtogatja hogy jajj Edinának tetszik Cortez mit csináljak… Jajj nem tetszem Corteznek mit csiná

  3. Először is gratulálok Leiner Laurának és a könyvének , hogy sikerült megértetni , hogy magyar író által írt könyv is lehet jó sőt fenomenális.Eddig kisebb fenntartásaim voltak a magyar írókkal, nem tudom megfogalmazni , hogy miért csak egyszerűen inkább kerültem azokat a könyveket amiknek magyar a szerzője.Most meg az egyik kedvenc könyvem egy magyar szerző által írt könyv.:D
    A történet nagyon nagyon tetszik.Renit eleinte nem bírtam aztán később megszerettem.Nagyon tetszett benne ez a naplós írá

  4. A lányom kezdte olvasni, fel-felolvasott belőle, és én is kedvet kaptam hozzá 🙂 Jók a szlengek, jó a nyelvezet, viccesek a szülők is, nagyokat kacagunk rajta. Talán túl kúl az osztály: sajnos a valóságban nincs ennyi személyiség egy osztályteremben. Kár, hogy kb a kétharmadánál elfogyott az író lendülete, ahonnan nehezen tornászta vissza magát a kezdeti szintre, de kérdeztem a lányomat: ő nem vette észre a törést. Szerintem el fogom olvasni a második részt is!

  5. Nem gyakran fordul elő, de az SZJG egy olyan sorozat, amivel nincs különösebb kapcsolatom. Nincs különösebb történetünk. Egyszer régen, úgy 2 éve, csak úgy megvettem, mert miért ne? El is jutottam a sorozatban egy darabig, aztán abbamaradt. Most úgy kezdtem neki újra a sorozatnak, hogy nem igazán emlékeztem, mit is éreztem én annó olvasás közben. Most kissé máshogy álltam hozzá: hisz én is pont abban a korban vagyok, mint Reniék az első részben. (Különbség lesz, hogy kilencedikes évemet kétszer

Leave a Reply